Pálinkafajták.

Nézzük meg, hogy milyen különleges pálinkafajtákat különböztethetünk meg egymástól:


1. Kisüsti pálinka

Kisüsti pálinka az a gyümölcs- és törkölypálinka, amelyet legfeljebb 1000 liter űrtartalmú, rézfelületet is tartalmazó lepárló berendezésben, legalább kétszeri szakaszos lepárlással állítottak elő.


2. Érlelt pálinka

Az a gyümölcs- és törkölypálinka, amelyet legalább 3 hónapig érleltek 1000 liternél kisebb, vagy legalább 6 hónapig érleltek 1000 literes vagy annál nagyobb térfogatú fahordóban. Érlelt pálinkák esetében csak az azonos megnevezésű érlelt pálinkák elegyíthetők, de érlelési időnek csak a legfiatalabb érlelt pálinka érlelési idejét lehet feltüntetni a címkén. Az érlelés időtartamát és a termék korát a címkén fel lehet tüntetni, és utalni lehet a fahordó anyagára is. Az érlelés időtartamát az érlelés helyszínén ellenőrizhető módon dokumentálni kell.


3. Ópálinka

Az a gyümölcs- és törkölypálinka, amelyet legalább 1 évig érleltek 1000 liternél kisebb, vagy legalább 2 évig érleltek 1000 literes, vagy annál nagyobb térfogatú fahordóban. Az érlelés időtartamát az érlelés helyszínén, ellenőrizhető módon dokumentálni kell.


4. Gyümölcságyon érlelt pálinka vagy ágyas pálinka

Az a gyümölcspálinka, amelyet gyümölccsel együtt érleltek legalább 3 hónapig. A gyümölcságy a pálinka fajtájával azonos, ha egy gyümölcs megnevezésével jelölik, illetve tartalmazhat többfajta gyümölcsöt, de ebben az esetben csak vegyes gyümölcs ágyaspálinkának nevezhető. 100 liter gyümölcságyon érlelt pálinkához vagy ágyas pálinkához legalább 10 kg érett, vagy legalább 5 kg aszalt gyümölcsöt kell felhasználni. A palack címkéjén a nettó pálinka mennyiséget kell feltüntetni.



Ahogy a múltkor már leírtuk, a pálinka 100%-ban Magyarországon termett (nemes- és vad-) gyümölcsből készülő ital.


A termesztett gyümölcs fajtája szerint a pálinka lehet:

• szilvapálinka
• sárgabarack pálinka
• őszibarack pálinka
• almapálinka
• meggypálinka
• körtepálinka
• cseresznyepálinka
• birsalma pálinka
• ribizlipálinka
• eperpálinka
• szederpálinka
• málnapálinka
• Vegyes gyümölcsből készült pálinkák: Ilyen pálinkát az ország egész területén főznek. A termelők szeretik, mert a gyümölcsöket érésük sorrendjében egy erjesztőbe gyűjtik, majd megfőzetik a pálinkát.

Vadon termő gyümölcsökből készült pálinkák

A vadgyümölcsből készült pálinkák igen ritkák, így a piacon igazi különlegességnek számítanak. Ilyen pálinkák:

• vadalmapálinka (az Őrségben)
• vadcseresznye pálinka (a Zemplénben, Hegyközben főzik)
• vadkörte (vackor) már nagyobb számban fordul elő, erdős helyeken, legelőkön gyakran megtalálható.
• kökény, amely a fagyok előtt fanyar, savanyú ízű, de a fagyok hatására – miután megcsípte a dér – édeskés ízűvé válik. Ekkor leszedve készíthetnek belőle pálinkát, mely a különleges ízek kedvelőinek okozhat élvezetet. 
• bodzapálinka
• csipkebogyó pálinka, melyből teát, lekvárt is készítenek, de pálinka készítéséhez is remek alapanyagot szolgáltat. 
• som pálinka

És itt álljunk meg néhány szó erejéig... ...tegyünk említést az eredetvédelemről! Azt már tudod, hogy pálinka, mint kifejezés 2002. július 1. óta Magyarországhoz kötött. Egy kisebb termékcsoport védettségére alakult ki a földrajzi eredetvédelem. Ez a védelem a tájegységek jellegzetességeit védi. A Lisszaboni megállapodás (1982) rögzíti a földrajzi eredet megjelölések lajstromát is Európában. Hazánk ebben a felsorolásban több földrajzi védettséggel rendelkező élelmiszerrel képviselteti magát, amelyek elsősorban a borok (Tokaji, Villányi, Egri stb.) és a pálinkák. A termékek a földrajzi helynek köszönhetően sajátos minőséggel, hírnévvel, egyedi jegyekkel rendelkeznek. Hazánkban eredetvédett pálinka pl. a Szatmári szilvapálinka, Szabolcsi almapálinka, Gönci barackpálinka, Kecskeméti barackpálinka, Békési szilvapálinka és az Újfehértói meggypálinka.