Mi a pálinka?

„Egy butella pálinka nincsen aki megigya, megiszom én s víg leszek, soha meg sem öregszek.”


A butella nem más, mint pálinka tárolására szolgáló, kisméretű cserépedény, a hétköznapi szóhasználatban „butykosnak” is hívjuk. A francia bouteille – üvegpalack - szóból ered, az üvegformát utánzó alakja miatt. Készítésének virágkora a 19. század második felére esett. Alakja változatos: gömbölyű, ovális, lapos, henger, hasáb stb.




Kezdjük rögtön egy kis játékkal: neked melyik ország, (vagy melyik nép) jut az eszedbe az alábbi szavakról: whisky, vodka, ouzo, teqiula, grappa, konyak.

Szerintem mindegyiket kitaláltad, íme:

- Whisky: skót (ha az írekre gondoltál az is jó, csak akkor:       whiskey)
- Vodka: orosz
- Ouzo: görög
- Tequila: mexikói
- Grappa: olasz
- Konyak (Cognac): francia

És a pálinka? Vajon mi jut eszedbe a pálinka szó hallatán?

Biztos vagyok benne, hogy erre is azonnal tudod a választ: természetesen az, hogy magyar.  A pálinka ugyanis nemzeti kincs, hungarikum. Ezt erősíti meg a 2008-ban alkotott törvény a 2008. évi LXXIII. törvény pálinkáról (ha el szeretnéd olvasni, írd be a törvény számát a Google-ba és azonnal rátalálsz).


A pálinka Magyarország nemzeti itala, még az Európai Uniótól is megkaptuk a névhasználat kizárólagosságát miután megfelelt a vele szemben támasztott szigorú követelményeknek. 2002. július 1-től az Európai Unió területén belül pálinkának csak a Magyarország területén termett gyümölcsből, és itthon lefőzött párlatot nevezhetjük. Egyedül Ausztria kapott kivételt és jogot a barackpálinka név használatára négy tartományában.

Egy érdekes anekdota is kering a pálinka név használatával kapcsolatosan az Uniós tárgyalásokról: az elnevezésre Románia is igény tartott. Az Uniós panel előtt a román és a magyar delegáció vezetője küzdött, és a következő esemény zajlott le: arra a kérdésre, hogy ki hogyan tudja megindokolni saját álláspontját, mármint, hogy országa nyelvében ered a szó és országának volna kizárólagos joga ezt a szót használni, a magyar delegáció egyszerűen elővette román nyelv értelmező kéziszótárát. Ebben a palincă címszó alatt ez állt: „A palincă magyar eredetű, gyümölcsből erjesztéssel és lepárlással készülő szeszesital.” Az Európai Uniós panel ezzel a kérdést eldöntöttnek tekintette.

Biztosan neked is feltűnt már a boltokban, amikor a szeszes italokat nézegetted, hogy az alábbi szövegek szerepelnek az általad pálinkának vélt italokon: „párlat”, „… ízű szeszesital” stb. Nos, hogy miért nem a pálinka szó szerepel rajta, ennek oka egyszerű:

Pálinkának ugyanis kizárólag olyan – megfelelő eljárással készített – 100%-ban gyümölcspárlat nevezhető, amelyet Magyarországon termett (nemes- és vad-) gyümölcsből készítettek, és amelynek cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték. Alkoholfoka legalább 37,5%-os, legfeljebb 86%. Sűrítményből, aszalványból, szárítmányból készült termék nem nevezhető pálinkának.

Ugyanígy törkölypálinkának is csak a megfelelő eljárással készített olyan törkölypárlat nevezhető, amelyet Magyarországon termett szőlő törkölyéből készítettek (törköly = préselt, száraz szőlő), és amelynek cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték. A törkölypálinka készítése során répa-, nád-, izo- vagy gyümölcscukorral javított szőlőtörköly, borseprő nem használható fel. Speciális fajtája még az aszútörköly pálinka, amely igazolhatóan 100%-os mértékben a Tokaji borvidék magyarországi termőhelyéről származó aszú készítéséhez felhasznált aszú szemek kipréselt tésztájából készült.

Közel sem nevezhető tehát a pálinka olcsó tömegitalnak hisz 100%-ban egészséges gyümölcsből készül. Az igazi pálinka egy sokoldalú ital, amiben azonnal fel lehet ismerni annak a gyümölcsnek az aromáját, melyből készítették. Ha bármilyen más illatot, szagot érzel, az biztosan gyártási hibát jelent. Sajnos még mindig elég sok olyan hulladékgyümölcsből készülő ital készül, amire leginkább az „agyonfőzött lábvíz” kifejezés illik.



„Mézespálinka” nincs!

Sem a  pálinkát sem pedig a törkölypálinkát nem lehet ízesíteni, színezni, édesíteni. Ebből következik, hogy – a közhiedelemmel szemben - a „mézes” csak szeszesitalként forgalmazható a jelenlegi szabályok alapján, vagyis pálinkának semmiképp nem minősíthető a termék. A „mézes” eredetét az jellemzi, hogy a régi pálinkák eléggé karcosak „kemények” voltak. Azért, hogy a hölgyeknek is fogyasztható legyen – mivel más édesítőszer nem volt – mézzel tették fogyaszthatóbbá.