Fagyasztás fortélyai

 

A legtöbb gyümölcs- és zöldségféle alkalmas a fagyasztásra, sőt! Ellentétben például a befőzéssel, ha megfelelően fagyasztunk, az értékes ásványi anyagok és rostok jó része megmarad - szemben például a befőzéssel. Fontos tudni, hogy van pár szabályt erősítő kivétel, amit nem tanácsos fagyasztani: ilyenek a salátafélék (felengedés után összeesnek és fonnyadtak lesznek), a dinnyefélék (főleg a görögdinnye) és a nyers paradicsom, ami levesessé válik (de paradicsomos készételeket már nyugodtan fagyaszthatunk).A lényeg minden esetben, hogy ép, egészséges és érett darabokat válasszunk ki. A fagyasztóban ugyan nincs utóérés, de a hibás zöldség vagy gyümölcs kiolvasztáskor gyorsan veszít minőségéből. Fontos még tudni, hogy a kiolvasztott gyümölcsöt vagy zöldséget már nem szabad újrafagyasztani - tehát csomagoljuk akkora egységekbe a télire eltett növényeket, amekkorát egy alkalommal elfogyasztunk.Száraz élelmiszreket száraz csomagolóanyagba, pára- és légmentesen érdemes csomagolni, így elkerülhető a jegesedés és az összefagyás. Érdemes emellett lapos csomagokat készíteni: gyorsabban átfagynak és könnyebben tárolhatók. Ha pépesítve, turmixként szeretnénk üvegben elrakni a gyümölcsöt - erre szinte mindegyik kiválóan alkalmas - ne felejtsük, hogy a fagyasztással nőni fog a folyadék térfogata, tehát ne töltsük tele az edényeket. Végül, de nem utolsó sorban: érdemes először a sima hűtőben tárolni a fagyasztandó dolgokat, és csak miután 4-5 fokosra hűltek, rakjuk át őket a fagyasztóba.
 
Gyümölcsök fagyasztása:
 
A legjobb, ha első lépésként megmossuk, megtisztítjuk a gyümölcsöket - a héját (kivéve, ha pépesítve fagyasztanánk le a gyümölcsöt) nem kell lehámozni, viszont fontos, hogy törölgessük vagy szárítsuk meg, mielőtt a fagyasztást elkezdjük. A magozás nem befolyásolja a fagyasztást, de általában nem szokták javasolni, legfeljebb a nagy-magvú gyümölcsöknél (szilva, barack és hasonlók).
 
Szeletelni nem kötelező, de szabad: főleg az almát, körtét és barackot szokták így eltenni - a barackot félbevágva, a nagyobb almát és körtét gerezdekben. Ha ez megtörtént, a gyümölcsöket a vágott felükkel lefelé fordítva, tálcán fagyasszuk 4-5 órán át, és csak utána csomagoljuk be, így nem fonnyadnak el a darabok. Ugyanez a helyzet a bogyós gyümölcsökkel - ribizli, eper, málna és társaik - is: előbb fagyasszunk, és csak utána csomagoljunk!
 
Mi a helyzet a zöldségekkel?
A zöldségek fagyasztása egy kicsit - de tényleg csak egy kicsit - bonyolultabb, bár az eddig említett szabályok itt is érvényesek. Bizonyos zöldségeket feldolgozás nélkül, tisztítás után is elrakhatunk - például a kelbimbót, a paprikát és a hüvelyeseket (borsó, bab) - de a többségre ez nem igaz.
Egyrészt érdemes olyan darabokra aprítani őket, amekkorában fel szeretnénk majd használni az adott zöldséget. Másrészt általában előfőzésre (blansírozás) is szükség van: a megtisztított és feldarabolt zöldségeket néhány percre forró vízbe tesszük, majd a megfelelő idő után azonnal lehűtjük (például jeges vízben). Ez a bizonyos „megfelelő idő” 2-4 perc karfiol, karalábé, sárgarépa és burgonya esetén, 4-6 perc babnál, borsónál, gombánál, kelbimbónál, kukoricánál, 7-8 perc brokkoli, káposztafélék, sóska és spenót fagyasztásakor. Ami a fagyasztási időt illeti, a borsó 3-4 perc alatt, a feldarabolt sárgarépa 5-6 perc alatt, a hasábburgonya 10-12 perc alatt hűthető -18 fokosra minőségromlás nélkül.
 
Fűszernövények:
Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb fűszernövény (petrezselyem, zeller, kapor, stb.) jól fagyasztható. Alaposan bezacskózva eltehetünk szárított, de friss, megtisztított növényt is. Egyedül a kapor nem bírja a hagyományos fagyasztást: előbb ugyanannyi mennyiségű vízzel össze kell kevernünk, és csak így becsomagolva kezdhetjük el a fagyasztási folyamatot.
 
Akár felengedett, akár friss zöldségekkel főz, a MAGGI Zöldfűszeres Ízvarázs segít, hogy a maximumot nyújtsa. Granulátum formájának köszönhetően varázslatosan oldódik fel akár friss, hidegen készíthető salátákban is!

Próbálja ki!

 

 

 Forrás: https://www.maggi.hu