Fokhagyma gyógyhatásai

Egyes ókori népek varázserőt tulajdonítottak neki, s gerezdjeit amulettként a nyakukban hordták. Később orvosságként is használták - gondoljunk csak egyes irodalmi utalásokra, melyek szerint a tüdőbetegeknek ajánlották a mézbe mártott fokhagyma fogyasztását. Az első fokhagymás receptek az ókori Egyiptom egyik orvoslási tanácsadójából maradtak ránk (a Kr. e. 1400-as évekből). A fejfájás és az aranyér ellenszereként írták le. De az őkori Görögország híres orvosa, Hippokratész is fokhagymát rendelt székrekedés, vagy éppen méhdaganat ellen. A római id. Plinius a magas vérnyomás kitűnő ellenszerének tartotta.

Beltartalma, élettani hatása

Ma már bizonyított bélfertőtlenítő, bélféregűző, emésztést elősegítő hatása. Segíti az epe és májműködést, segít a vérnyomás­csökkentésben. Tápértéke is jelentős. Szénhidrátot, fehérjét, fontos ásványi anyagokat és C vitamint tartalmaz. Jellegzetes aromáját az allilszulfid adja. Nyersen, szárítva, por vagy krém formában vásárolhatjuk meg. A főzés során felhasznált mennyiség nagyon gyakran egyéni ízlés kérdése. Vannak esküdt ellenségei és tántoríthatatlan hívei. Egyike a legfontosabb fűszernövényeknek, a magyaros ételek elengedhetetlen ízesítője. Külföldön is szívesen fogyasztják, a kínai, a francia és az olasz konyha is alapvető ízesítőként ismeri. Közismert gyógyhatása az érelmeszesedés megelőzésében, a magasvérnyomás kezelésében. Baktériumölő hatását is meg kell említenünk. Biokertészetben jól védi a különböző növényeket a tetvesedéstől pl. a rózsákat.Meg kell említenünk az ártó szellemek és vámpírok elleni hatását is, mely számos népi legendáriumban szerepel. A fokhagyma jellegzetes, intenzív illatát egy kéntartalmú vegyület, az allil-szulfid okozza. Ez a vegyület a bőrön át is kiválasztódik, így nagy mennyiség fogyasztása után, az egész testnek fokhagymaszaga lesz.